Virágos Mihály

Virágos Mihály nem énekesnek, hanem csel­listának készült a budapesti Zeneakadé­mián. Ám igen hamar ki­derült, hogy hanganyaga és hajlama inkább az éneklés­hez vonzza. Így került egy ösztöndíjjal előbb a kolozsvári Nem­zeti Színházhoz, majd 1945-től a buda­pesti Operaházhoz. Hét év fővárosi lét után útja a harmadik, egyben utolsó munkahelyé­hez, a debreceni Csokonai Színházhoz vezetett. A ma­gyar operajátszás ekkoriban Budapestre koncentrálódott, de mind erősebben jelentkez­tek az igények vidéki társu­latok megalakítása iránt. Az igények végül valósággá ér­lelődtek, s Debrecenben 1952-ben létrejött az operarészleg, amelynek egyik alapító tagja – Vámos László, Lothár Miklós, Oszvald Gyula, Balogh Éva, Bán Elemér mellett – Virá­gos Mihály lett. Hogy azután alapító tagként számtalan – felsorolni is nehéz volna – mennyi, az operairodalom legnagyobb főszerepét énekelje el a debreceni nagyérdemű előtt.