Tanári diplomájával a zsebében, 1958-ban lett a Csokonai Színház dramaturgja. 1961 és 1973 között pedig a színház igazgatói posztját töltötte be, ezalatt született meg az összefoglaló tanulmánya a debreceni színészetről, amely 1965-ben jelent meg. Emellett több sikeres hangjátékot és színművet is írt, melyek közül a legfontosabbak az Aranygyűrű (1954), az Örök harag (1967), a Nap a város felett (1969), a Sírkőpántlikával (1971), illetve A kacér múzsát szolgáltam (Debrecen, 1992). 1974-től 1984-ig a Debreceni Dokumentációs Filmstúdió igazgatója volt.
