Márkus László

Talán kevesen tudják róla, hogy az általános és a középiskolában egyaránt „pocsékul” tanult, mert folyton a moziban ült, vagy a Színházi Élet című magazint falta. Tehát kisgyerekkorától színésznek készült, hogy azután az egyik legnagyobb művészünk váljék belőle. Ezt a debreceni közönség is megtapasztalhatta, hiszen Márkus László 22 éves korától, 1951-től 1957-ig a Csokonai Színház tagja volt. Miközben óriásit játszott például Shakespeare Hamletjében, az egyik legemlékezetesebb „alakítása” 1956. október 23-ához köthető, amikor nyílt színen dührohamot kapott, mert a forradalom miatt senki se ment be a színházba őt megnézni. Excentrikus jelleme ellenére nemcsak a nézők, de a kollégái is imádták, és miközben jellegzetes humorát vígjátékokban, bohózatokban kamatoztatta, mély emberismeretét a drámai szerepekben mutatta fel. Azaz, ahogyan Ádám Ottó fogalmazott egyszer róla: „Úgy táncolt a műfajok tetején, mint macska a forró bádogtetőn.”