Higginst, a közismert lingvisztikaprofesszort felháborítja, ahogyan angol honfitársai számtalanszor meggyalázzák saját anyanyelvüket. Olyannyira, hogy egy alkalommal alaposan leteremti Eliza Doolittle-t, az egyszerű utcai virágáruslányt, meghallván, hogy „embertelenül” bánik az angol nyelvvel. Nem csekély magabiztossággal fogadást ajánl újdonsült barátjának, Pickering ezredesnek: félévnyi „kiképzésben” részesíti Elizát, aki ennek eredményeképpen könnyedén elvegyül majd a társadalmi elit legmagasabb köreiben.
Elizában a kezdeti ellenkezést követően a tudásvágy győzedelmeskedik, Pickering pedig belemegy a fogadásba. Ezzel kezdetét is veszi Eliza kemény erőfeszítésekkel, lázadásokkal, akadályokkal és tévedésekkel terhes, de végül sikerrel koronázott átváltozása. Higgins megmámorosodik a diadaltól, Eliza érdemeiről azonban ezúttal is megfeledkezik. Miután semmiféle elismerésben nem részesül, a sebzett és zavarodott lány úgy dönt, távozik. De vajon mi lesz ezután vele?
Mindeközben Higgins is rádöbben, mennyire hiányzik neki a lány…
A musical librettója Bernard Shaw Pygmalion című színműve alapján íródott, amelynek témáját a saját alkotásába beleszerető szobrász (Pügmalión) mítosza ihlette. A mítosszal ellentétben azonban a musical cselekménye nem torkollik egyértelmű happy endbe, a történet Andrei Şerban rendezésében nyitott befejezéssel zárul.
Rendező: Andrei Şerban
