2026. január 16. 18.00
Csokonai Teátrum, Nézőtéri Büfé
Csokonai Társalgó – a kortárs szellem találkozóhelye, a múlt irodalmi emlékeivel. Új lendülettel, friss gondolatokkal folytatódik a Csokonai Társalgó a 2026-os esztendőben is. A Csokonai Nemzeti Színház Debrecen szervezésében megvalósuló, évadokat és műfajokat átívelő pódiumsorozat januárban Petőfi Sándor egyik legismertebb és máig élő művét, a János vitézt állítja középpontba. A beszélgetős, összművészeti estek továbbra is a színház tereiben várják az érdeklődőket, hogy az irodalom, a zene és a színház közös nyelvén szólaljanak meg múlt és jelen kérdései. A János vitézt 1904-ben Kacsóh Pongrác zenésítette meg. A daljátékot a Csokonai Nemzeti Színház Debrecen is műsorára tűzi Fejes Szabolcs rendezésében. Szövegét Petőfi Sándor elbeszélő költeménye alapján Bakonyi Károly írta, Heltai Jenő verseinek felhasználásával.
„Petőfi: a nemzeti önismeret alapja, de ő egyben a magunk-megismerésének és a magunk-megtisztulásának alapja is” – mondja Juhász Ferenc költő, és való igaz: Petőfi Sándor (1823–1849), az első váteszi költő közös tudásunk, valami, ami születésünk óta belénk van kódolva olvasó és gondolkodó emberekbe. Az ő vágya nagyobb volt, mint amit huszonhat emberi év elbír – de sokszor huszonhat évbe telik, mire megérthetjük sűrűségét, tehetségét, akarását, forradalmi és érzelmi erejét.
És közben egyetlen vers is elég, hogy lássuk: ahogyan ő ír, ami az ő szívében van, az rendkívüli. 1844-ben írja meg a János
vitézt, Kukorica Jancsi és Iluska megindító szerelmi történetét, a magyar népmesei motívumokban bővelkedő daljátékot, amelyet Kacsóh Pongrác zenéjével a Csokonai Nemzeti Színház Debrecen 2026. január 16-án mutat be.
A premiert megelőző Csokonai Társalgó során az életmű és a vers mai hatását, értelmezési lehetőségeit keressük vendégeinkkel. Petőfi öröksége a XX. században is tapintható: az őt követő írói generációk nyelve belőle épül, személye minta és forrás többek között Nagy László, Illyés Gyula, Szabó Magda, Kormos István és Jékely Zoltán számára is. Az est során irodalmi és zenei reflexiókon keresztül közelítünk a János vitéz világához.
Talán kevesen tudják, hogy a _János vitéz_ daljáték 1904-es ősbemutatóján Fedák Sári nem a számára felkínált Iluska szerepét vállalta el. A darab zenéjét és a Bakonyi Károly – Heltai Jenő alkotópáros librettóját megismerve kizárólag Kukorica Jancsi, vagyis János vitéz szerepében volt hajlandó színpadra lépni – nadrágszerepben.
A Csokonai Nemzeti Színház ezúttal nem ígér női főszereplőt a férfi hős megformálására, azt azonban garantálja, hogy Petőfi Sándor klasszikus elbeszélő költeményének zenés színpadi átirata különleges, sodró erejű utazásra hívja a nézőt. Iluska, Jancsi és a vetélytársból baráttá váló Bagó Franciaországon át Tündérországig és vissza repülnek – olyan szárnyakon, hogy ez az út a közönség számára is feledhetetlenné váljon. A történet pedig ma sem szól másról, mint a határokon átívelő, síron túl is tartó szerelemről – a mese örök nyelvén.
Vendégek:
Ferenczi György szájharmónika-művész, énekes, hegedűs
Fejes Szabolcs, a _János vitéz_ című előadás rendezője
Zalán Tibor költő, író
Csörsz Rumen István irodalomtörténész, régizenész
A sorozat háziasszony-szerkesztője: Juhász Anna Prima-díjas irodalmár, kulturális szervező.
