1960 és 1983 között, 22 évadon keresztül dolgozott a debreceni Teátrumban.
"A GÖCS-ben működő színjátszó körből "csábították" át (saját bevallása szerint nem volt nehéz átcsábítani), a Hungária Kamaraszínházba, és a Nagy Színházba, ahol végigjárta a "ranglétrát" : világosító, fővilágosító, tárvezető, műszaki vezető, majd főmérnök lett. Mindig is "szíve csücske" volt az opera. Sokat dolgozott azért, hogy minél több operát játszon az opera társulat Debrecenben. Képezte, fejlesztette magát: elvégzett Munkavédelmi Technikusi, majd később Pirotechnikusi tanfolyamokat, sőt belekóstolt a díszlettervezésbe is. Sokszor írt cikkeket különböző színházi szaklapokba is. Nagyon szerette a különböző Színházi Napok-at, és Fesztiválok-at is, mert ezek jó alkalmak voltak arra, hogy más színházakkal, más társulatokkal, régi ismerősökkel, barátokkal is találkozzanak. Legkedvesebb munkatársai : Csikos Sándor, Halasi Imre, H.Péteri Nikola, id.Cserhalmi György, Gerbár Tibor, Kóti Árpád, Pólik István, Simor Ottó, Tréfás György, Virág György voltak."
írta emlékező írásában Édesapjáról ("katimarci"-ról), fia, Kathi Ferenc ("kismarci").
