A vidéki város polgármestere levélben értesül arról, hogy titkos utasítással, inkognitóban, revizor érkezik a városba. Az összehívott tisztségviselők riadalmát már csak fokozni tudja a hír, miszerint egy ismeretlen fiatalember szállt meg az egyik fogadóban. Veszélyben tehát a rend – az a rend, amit a megvesztegetések, a kölcsönös szolgálatok, megalkuvások, sikkasztások által, fáradságos munkával már oly régen felépítettek.
Gogol azonban a zseniális szüzséjével műfaji újítást is eszközölt. A revizorban a „rendetlenség” képviselőjének felbukkanásával a vígjáték hagyományos eljárásait is felülírta. Ércnél maradandóbbat alkotott azáltal, hogy nem a „rendetlenség”, hanem a „rend” képviselői elé tartott az idegen érkeztével görbe tükröt. Mihelyst az idegen belép a házba, lehullanak az ott élőkről a maszkok. A helybéli előkelőségek korrupcióval terhelt maszkjai, amelynek következtében a rend és a hatalom háza a rettegés házává válik. A „mit röhögtök, magatokon röhögtök” polgármesteri mondat pedig a görbe tükör szimbólumává, ráadásul a megmerevedett, az ember önzés és harácsolás évezredek óta változatlan görbe tükrének jelképévé lesz.
Rendező: Kovács D. Dániel
