monodráma
A szóbeli bántalmazás a másik ember feletti hatalomgyakorlás egyik eszköze. A hatalmi játszmák egyik módja a verbális abúzus, ami által az egyik fél manipulálja és ellenőrzés alatt próbája tartani a másikat. Nehezen határolható el egymástól az, hogy mit tekintünk már verbális abúzusnak, és mi az, ami még belefér. Darabunk egy ilyen helyzetet vizsgál, a két fél pedig egy apa és már felnőtt, 28 éves lánya. A történet valós eseményt dolgoz fel.
A darab egy egyfelvonásos monodráma. A lány visszaemlékezése az életének egy adott pontjára 2018 ban, amikor a nagy társadalmi befolyással bíró, vagyonos Apja olyan előre elrendezett házasságot szeretne a lánya és egy szintén nagy befolyással rendelkező barátja, Antal fia között elrendezni, ami a vagyont egy családon belül tartja, és számos szempontból előnyös az apa és Antal számára. A lányának cserébe felajánl anyagi és egyéb juttatást, ami megkönnyíti és gondtalanná teheti a lány érdeklődésének, választott szakmájának gyakorlását.
A lány és az Apa viszonyában az adott pontig is jelen volt az Apa részéről az irányítás, fizikális, és verbális agresszió, bántalmazás. A házasságra való rábeszélés idején a lánya feletti hatalomgyakorlás már „csak” verbális szinten van jelen. A lány reakciója erre a nyomásgyakorlásra egy hirtelen megkötött házasság egy alig pár hete megismert férfival.
A darab ívét és gerincét az ő, először viccnek induló végül valóban megtörténő házasságkötésük, és házasságuk komikus elbeszélése adja. A körülmények, a helyzet számos humoros elemet sorakoztat fel. A lány meghívja az apját is az esküvőre, figyeli annak reakcióját, és élvezi az ellenszegülés örömét, a hatalomgyakorlás alóli kimenekülést.
A darab, és a lány visszaemlékezésének megindítója egy az elmesélt események után 5 évvel történő párbeszéd az apjával, aki a kezébe nyomja a telefont, azzal, hogy Antal akar vele beszélni és csak mondjon neki a lány igent. Mindenre. A lány, addigra a saját szakmájában sikereket ér el saját erejéből, és felépít egy szervezetet, amit most Ernő meg szeretne venni.
A lány már határozottan tud nemet mondani, és visszaemlékszik arra az időszakra amikor még a verbális agresszióra, nyomásgyakorlásra, hatalom gyakorlás és irányításra való próbálkozásra olyan reakciót adott, ami életének más szempontból is meghatározó élménye lett.
A házasság intézményét soha nem tartotta sem fontosnak, sem számára vonzó, vágyott dolognak. Az apja erőszakos nyomásgyakorlására való ellenállási reakciójaként megkötött nagyon gyors házasságának – amivel tisztában volt, hogy nem szerelemből történik, és végül válásra is sor kerül – olyan erős hatással volt rá a valakihez való tartozás élménye, hogy a házasságról való gondolatai teljes mértékben megváltoztak. Az a fajta a kötődés, és elköteleződés, biztonság, -és valakihez tartozás élménye, amit a házasságkötés ad átformálta a lányban a házasságról alkotott véleményét.
A dráma egy tragikomédia, amely körbejárja a verbális abúzus, hatalomgyakorlás családon belüli jelenlétét, illetve érinti a fizikai bántalmazást is, szülő- gyerek viszonylatban. Keresi a kiutat belőle. Teszi ezt ugyanakkor egy komikus, gyorsan megkötött házasság, kisebb szerelmi dráma tragikomikus történetének elmesélésén keresztül.
Rendező: Miklós Marcell, Kreszner B. Zsófia
