Elkezdődtek Örkény István: Tóték című groteszk játékának olvasópróbái a Csokonai Nemzeti Színházban: az idei évad utolsó bemutatójaként a 20. századi magyar drámairodalom egyik legismertebb és legtöbbet játszott műve kerül színre 2026. május 22-én a Csokonai Fórum Kóti Árpád Termében.
A groteszk játék szerzője, Örkény István eredetileg kisregény formájában írta meg a történetet, amelyből később – Kazimir Károly tanácsára – született színpadi változat. A műből készült filmadaptáció is generációk számára vált meghatározó élménnyé. A debreceni előadás azonban különleges vállalkozás: nem a jól ismert drámát, hanem az eredeti kisregényt tekinti kiindulópontnak, így új nézőpontból közelít a történethez.
A produkciót Herczeg T. Tamás rendezi, aki már a próbafolyamat elején hangsúlyozta: éppen ez az eltérő alapanyag adja az előadás egyik legnagyobb izgalmát. A nézők olyan rétegekkel találkozhatnak, amelyek a színpadi vagy filmes feldolgozásokban kevésbé kerültek előtérbe.
A szereposztásban Vranyecz Artúr, Ráckevei Anna, Kiss Gergely Máté, Horváth Julianna és Komlódy Márk lép színpadra. Vranyecz Artúr számára különösen fontos találkozás ez a szerep: mint fogalmazott, Tót figurája „nagy ajándék”, és Örkény világa régóta meghatározó számára. A társulat célja, hogy azoknak is új élményt nyújtson, akik a történetet már jól ismerik.
A mű középpontjában az önfeladás folyamata áll: meddig hajlandó elmenni az ember a megfelelés érdekében, és hol húzódik az a határ, amelyen túl már az emberi méltóság feladása következik? Örkény drámájának abszurditását az adja, hogy főhőse egy idejét múlt, mégis működő hatalmi viszonynak rendeli alá magát. A fronton szolgáló fia felettese, az Őrnagy érkezése felborítja a család életét, és fokozatosan olyan helyzeteket teremt, amelyekben Tót egyre inkább elveszíti önazonosságát.
A két pólus – az Őrnagy és Tót – közötti feszültséget tovább erősíti a békés, zárt falusi közeg, amely látszólag alkalmatlan a katonai fegyelemre, mégis annak torz lenyomatává válik. Ebben a világban különös szerep jut a női karaktereknek is, akik hidat képeznek a két férfi között, miközben maguk is a megfelelési kényszer hálójában mozognak.
Hogy meddig lehet alkalmazkodni, meddig kell „dobozolni”, és mikor válik elkerülhetetlenné a szembefordulás – ezekre a kérdésekre keres választ Herczeg T. Tamás rendezése, amely új hangsúlyokkal és friss értelmezéssel viszi színre Örkény klasszikusát.


































