Pénteken hazai pályán, a Csokonai Fórum Latinovits Zoltán termében is bemutatjuk Győrei Zsolt – Schlachtovszky Csaba: Erkel és a felkelés című dalos bohóságát. Az előadásról a rendezőt, Zakariás Zalánt és két szereplőt: az Erkel Ferencet alakító Kiss Gergely Mátét és a Ferenc Józsefet játszó Pálóczi Bencét kérdeztük.
Ha a gyulai Szarvas kocsma elszánt dalárainak sikerült volna elrabolniuk Radetzky marsall leányát, a Wenckheim-kastély úrnőjét az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idején, akkor a császári had nyilvánvalóan azonnal leteszi a fegyvert. Csakhogy az élet nem fiktív forgatókönyv szerint íródik, és semmi nem megy könnyen. A színdarabban megjelenik a fiatal Ferenc József, aki még csak ismerkedik a szerelemmel és mit ad Isten, éppen az elrabolni vágyott grófnő lesz a kiszemeltje. Pálóczi Bence, a fiatal uralkodót alakító színművész azt mondta: az előadásban meg tudja mutatni lírai énjét.
„Az én Ferenc Józsefem még fiatal, nagyon keresi önmagát, itt abban a fázisban láthatjuk, hogy az első szerelmét hajkurássza, aki nem kisebb ember, mint egy grófné. Ez az első találkozása a szerelemmel. Ez okozza az egyik konfliktust az előadásban. A három dalár éppen őt, a grófnőt akarja elrabolni” – fogalmazott Pálóczi Bence.
A konfliktus középpontjába kerül az éppen Gyulán – a történet helyszínén – pihenni vágyó Erkel Ferenc is. Szereti hazáját, támogatja a szabadságharcot, de leginkább azt szeretné, ha békén hagynák, mondta a zeneszerzőt alakító Kiss Gergely Máté, Jászai Mari-díjas színművészünk.
„A színdarab a számomra arról szól, hogy amikor a világban a legnagyobb amplitúdóval cseng-bong minden, akkor egy igazi zseninek, egy igazi óriásnak a saját legbensőbb világa még mindig sokkal fontosabb és izgalmasabb annak ellenére, hogy nagy hazafi, nagyon szenvedélyes pártolója a magyar szabadságnak, de ő inkább komponálni szeretne és sakkozni” – mondta Kiss Gergely Máté.
Az előadásban nemcsak történelmi alakok és humoros helyzetek, de a kornak megfelelő dalok is megjelennek Tordai Zoltán prímás és zenekara kíséretében és a Csokonai Nemzeti Színház Debrecen énekkara tolmácsolásában. Zakariás Zalán rendező úgy látja: ez egy kedves, nosztalgikus, mégis mai és dinamikus történet.
„Van a történetnek némi valós alapja, a szereplők és a viszonyrendszer közöttük valós, de azért nosztalgikus játék ez a történelemmel, amelyben akár megtörténhetett volna egy nagy fordulat is. Ez egy kortárs mű, mai dinamikával, egy olyan dalos bohóság, amely nagyon közkedvelt, nemzeti érzéseket mozdít meg a közönségben” – mondta Zakariás Zalán, aki a rendezéséért a Gyulai Várszínház vezetőségétől a Sík Ferenc-díjat kapott.
Az előadást idén nyáron már bemutattuk egyszer a Gyulai Várszínházban, de péntektől a debreceni közönség is láthatja a Csokonai Fórum Latinovits Zoltán termében. A teljes színlapot és a jegyeket ezen a linken érhetik el.
