2026. április 17. 10:00
Csokonai Fórum, Latinovits Zoltán Terem
A költészet napja, április 11-e, József Attila születésnapja, átfogóan a magyar költészet ünnepe. Két olyan szerzőt helyezünk fókuszba április 17-i, kapcsolódó rendhagyó irodalomóránkon, akik megváltoztatták a XX. századi költészetet, és akik mellett, tehetségük okán egyaránt ott állt Hatvany Lajos báró, a Nyugat című folyóirat egyik alapítója, aki egész életét a magyar irodalom szolgálatának szentelte és rendre támogatta a haladó írói törekvéseket. József Attila, aki nagyra tartotta Ady Endrét, „Verse törvény” – mondja róla, talán sosem vált – nem válhatott – az irodalmi élet elsőszámú szereplőjévé, mint korábban Petőfi vagy Ady. Mégis, a sebezhető és érzékeny József Attila, aki Kosztolányi szerint „karakán, gyöngéd, izgága, emberi, mérges, ellágyuló, komoly és humoros lélek” volt, megszabadulva a költői szerep kínzó dilemmájától, egész életében a valakihez tartozás, a számadás, a lét értelmének kutatója lett, versei máig hatnak, végérvényes villanásokkal. Miképp kapcsolódik össze a két költő útja, sorsa, lét-kérdései, szerelmi és egzisztenciális költészete? Mit tanulhatunk és kapunk tőlük?
A Csokonai Rendhagyó Irodalomórák során megmutatjuk az irodalom beágyazódását a színházba és otthonos teret biztosítunk a diákoknak a megismerésre: együtt utazunk klasszikus szerzők – így Petőfi Sándor, József Attila, Szabó Magda, Molnár Ferenc, Kosztolányi Dezső, Nagy László – és kortárs alkotók világába, hogy versek, prózai szövegek, beszélgetés formájában elevenedjenek meg a felnövéstörténet jelentős állomásai. Ami várható: beszélgetés irodalomról és identitásról, hagyományról és újraolvasásról – arról, hogyan szólalnak meg ezek a művek ma, a jelen kérdései felől.
