A februárnak máris két próbafolyamattal vágtunk neki: a Bereczki Csilla által rendezett Alice Csodaországban című csodás felnövéstörténettel elsősorban a fiatalabb generációt célozzuk meg, míg a Szabó K. István rendezésében készülő A trójai nők című tragédiával a felnőtt közönség figyelmére számítunk.
Az 1865-ös megjelenésű az egész világon népszerűvé vált meseregényt számos filmes, mesés és színpadi adaptációban láthattuk. Bereczki Csilla rendezésében azonban nem, vagy nem elsősorban a testi változásokon, hanem egy kamaszlány lelki metamorfózisán van a fókusz. „Az Alice Csodaországban és az Alice Tükörországban (1871) című művekből merítettünk, de egy saját történetet szerettem volna. Az is érdekelt, hogy egy lány belső útját végigkövessem, merthogy én is egy nő vagyok és kamaszkoromban sokat gondolkodtam azon, hogyan tudok vagy nem tudok beilleszkedni egy közösségbe, különbözöm-e vagy sem a többiektől” – mondta a rendező.
A darab főszereplője Alice nem riad vissza az élménykereséstől, kíváncsian fordul a világ jelenségei felé, de még nem egészen ismeri azok működési elvét, illetve saját személyisége is bizonytalanságokkal teli. Az a kollégium, ahová ebben az adaptációban kerül, Csodaország abszurditásait és szürrealisztikusságát szimbolizálják számára. A kamaszkori identitáskeresés nehézségeit átélve lehetünk szemtanúi egy csodás felnövéstörténetnek Sándor Júlia-Mikó Csaba átiratában.
A Latinovits Zoltán terem színpadára lép: Balázs-Bécsi Eszter, Nagy Norbert m.v., Mercs János, Komlódy Márk e.h., Vranyecz Artúr, Gelányi Bence, Oláh Zsuzsa, Tolnai Hella. A díszletet Fodor Viola, a jelmezeket Lisztopád Krisztina tervezte.
Bemutató: 2024. március 7., 14.00
Helyszín: Csokonai Fórum, Latinovits Zoltán terem
A 20. századi világégések árnyékában kitüntetett figyelmet kaptak Euripidész „háborúellenes” drámái — a Hekabé és A trójai nők —, amelyekben a szerző a legyőzött fél oldaláról, azon belül is a nők szemszögéből láttatta a háború okozta értelmetlen emberi szenvedéseket. Szabó K. István rendező a 21. század újabb háborús kihívásainak kellős közepén A trójai nők Sartre- és Illyés Gyula-féle átirata nyomán négy nő sajátos nézőpontjából mutatja be a Trója elestét követő eseményeket.
„Nagyon örültem volna, ha ezt az anyagot nem kellett volna elővenni, mert az azt jelenti, hogy béke van a világban, de Tróják százai gyúlnak fel napjainkban. Reflektálni kell arra, hogy mi lesz velünk holnap” – mondta Szabó K. István, rendező.
Adaptációjában érzelmi és racionális síkokat ütköztetve kapunk képet arról, aminek nem lett volna szabad megtörténnie, mégis elkerülhetetlennek bizonyult, mert az Istenek önző játékukban kockát vetettek, és így vagy úgy, de Trójának vesznie kellett.
Az előadásban láthatjuk Ráckevei Anna Jászai Mari-díjas színésznőt, érdemes és kiváló művészt, Fátyol Kamillát m.v., Szép Evelint, Nagyidai Gergőt m.v., Hajdu Imeldát, Tokai Andreát, Benedek Tímeát. A jelmezeket Kiss Beatrix, a díszletet Antal Csaba tervezte.
Bemutató: 2024. március 23., 19.00
Helyszín: Csokonai Fórum, Latinovits Zoltán terem
