Belépés csak a színház alkalmazottainak!
Próbatábla
A próbatábla megkintéséhez kattints ide . A heti munkarend megkintéséhez kattints ide . A színház belső működését szabályozó előírások megtekintéséhez kattints ide.
open close

Kálmán Imre: Marica grófnő

műsoron marad

A Budapesti Operettszínház és a Csokonai Színház koprodukciója

premier_plakat_Marica_470x657_web

Ha A Csárdáskirálynő Kálmán Imre legtöbbet játszott műve, akkor kétségkívül a Marica grófnő a legizgalmasabb és legkedveltebb… Ami nem csoda, hiszen egy slágerekkel teli, különleges, mégis korszerű történet elevenedik meg különböző, saját maguk gyártotta hazugságok hálójában vergődő szerelmes emberekről!
A történet kicsit romantikus, de viharos. A saját családi vagyonának nyakára hágó, gróf Endrődy-Wittenberg Tasziló szégyenében Erdélyben, a Decsényiek ősi birtokán vállal gazdatiszti állást, Török Béla álnéven. Minderről mit sem tudva, egy szerelmi csalódástól feldúltan érkezik haza Bécsből a birtok úrnője, Marica, hogy eltemetkezzen a vidéki magány csendjében. S mivel minden kérőjében hozományvadászt lát, elhíreszteli, hogy jegyese lett egy Zsupán Kálmán nevű bárónak. A két lelkileg sérült fiatal olthatatlan szenvedéllyel szeret egymásba… Közben persze felbukkan a Marica által csak kitaláltnak vélt Zsupán. A sztorit egy útjáról eltérített levél, a „segítőkész” barátok és rokonok ténykedése bonyolítja, és természetesen elmaradhatatlan a lélekből szóló gyönyörű hegedűszó…
Szép példája a darab, hogy lehet egyre inkább csak belegabalyodni a saját maguk által szőtt hálóba. Marica és a „gazdatiszt” sok-sok konfliktuson, szenvedésen kell, hogy átessenek, míg legyőzik önmagukat, mert végül így győzedelmeskedhet minden operett központi témája, a szerelem. Lenyűgöző segítség ebben Kálmán Imre hihetetlen dallamgazdagsága, mely ezúttal is a legkülönbözőbb stílusokba kalauzolja a nézőt: az amerikai foxtrottól a shimmy-ig, a bécsi keringőtől a magyar csárdásig, no és a cigányzenéig (utóbbiakat maga a komponista tette széles körben elfogadottá, színpad- és szalonképessé).
Önmagunkkal szembenézni a legnagyobb bátorság, de a Marica grófnő szerint megéri, mert a boldogsághoz vezető úton az őszinteség minden szép emberi kapcsolatnak, így a szerelemnek is az alapja… A Marica grófnő minden idők egyik legtöbbet játszott operettje, méltán magyar s méltán világhírű.

Marica grófnő cselekménye, érdekességek, Kálmán Imre rövid életrajza

Dánielfy Zsolt gondolatai a Marica grófnő próbái közben

„ Nem játszhatunk múzeumot!” – interjú Kerényi Miklós Gáborral

Primadonna született – interjú Lévai Enikővel

Marica, a tökéletes nő – kritika

Egyelőre ennek az előadásnak nincs kitűzött időpontja.

Fotógaléria

Fotó: Máthé András

Szereposztás

Szerepkettőzések beosztása:

2016. szeptember

2016. március

2015. május

2015. január

2014. december

 

Szöveg
Julius Brammer és Alfred Grünwald

Fordította
Harsányi Zsolt

Átdolgozta
Kardos G. György, Kállai István, Kerényi Miklós Gábor

Vezényel
Somogyi-Tóth Dániel
Makláry László

 

Marica grófnő
Fischl Mónika/ Geszthy Veronika/ Lévai Enikő Éva

Taszilo gróf
Boncsér Gergely/ Vadász Zsolt/ Barkóczi Sándor

Liza, a húga
Dancs Annamari/ Szendy Szilvi

Liebenberg István
Kerényi Miklós Máté/ Peller Károly/ Laki Péter

Bozsena grófnő
Oláh Zsuzsa

Dragomir Populescu Moritz herceg
Dánielfy Zsolt

Kudelka, Bozsena grófnő inas
Garay Nagy Tamás

Tschekko, öregszolga Maricánál
Csikos Sándor/ Bakota Árpád

Manja, cigánylány
Ujvárosi Andrea/ Frankó Tünde

Cigányprímás
Tordai Zoltán

Csendőr
Udvarhelyi Péter

 

Közreműködik a Kodály Filharmonikusok Debrecen, a Csokonai Színház Énekkara
és a Budapesti Operettszínház Balettkara.

Statiszták
Baltás János, Leskó István

 

Díszlet-jelmeztervező
Gyarmathy Ágnes

Játékmester
Bori Tamás

Koreográfus-asszisztens
Laczó Zsuzsa

Rendezőasszisztens
Niklai Judit, Bakai Barbara

Karigazgató
Gyülvészi Péter

Korrepetitor
Kunsági István

Ügyelő
Szabó Krisztián

Súgó
Menich Éva

Koreográfus
Lőcsei Jenő

Rendező
Kero®

Bemutató: 2014. október 10.

Az előadás időtartama: 3 óra egy szünettel.