Vidnyánszky Attila a színház eszközeivel újraírta Juhász Ferenc versét, és az így létrejött, sokféle hangulatot egyesítő, de alapvetően mégiscsak lírai jellegű színpadi kompozíció a beregszászi társulat szuverén világértelmezését fejezi ki, amelyben a felhasznált irodalmi alkotás legfeljebb ihletforrásként említhető. A beregszászi társulat előadása.

Nagyváradi Állami Színház - Szigligeti Társulat | április 12, 13, 14, 15, 16, | Csokonai Színház
A birodalom sorsa már eldőlt. Ami egyszer kinőtte ambícióit, annak törvényszerűen buknia kell. Mit tehet ilyenkor az utolsó római császár? - kérdezi híres drámájban Friedrich Dürrenmatt. Türelmesen kivár, tyúkokat tenyészt, és túlad a lomokon; a hivalkodó hatalom, az egykor civilizációként becézgetett történelmi kirakat haszontalan maradványain. "Politikai belátásom a semittevés" – vallja a pojáca, s leszámol magával a politikával is. Keserű komédia, aktualitása éppen időtlenségében érhető tetten, sokat ismételt (drámai) helyzet, amiben a korszak fölülírja magát az embert.

„Rögöcse valahol Magyarországon található. Nem város, amolyan nagyközség, de mint mindenütt ott is emberek élnek. Közöttük Tálas Lőrinc fazekasmester akinek híre már régen túlterjedt Rögöcsén, ha népi ihletettségű szép kerámiáit árulta a különböző vásárokban. Többek között a hagyományos Miska-kancsót is, aminek mindig nagy keletje volt a vásárlók körében csak maga Tálas mester találta ebben a formában már unalmasnak. Elhatározta, hogy megkísérli eredetibbé tenni és a továbbiakban élethű fejet mintáz rá, művészi módra, modell után.

„E rendezés újdonsága, hogy a főhős, Prospero szerepét egy színésznő, Szűcs Nelli játssza. Azaz a sziget varázslója helyett ezúttal egy varázslónőt, Prosperát láthat a közönség. Ez az ötlet a szüzséből magából nőtt ki, abból az érzésből, hogy e történetben egy gyenge és törékeny világ akarja megvédeni a maga elsőszülött jogát egy durva és kegyetlen világgal szemben.