Giuseppe Verdi: Aida

Bemutató: 2009. november 27.

Priamus és Thisbé, Rómeó és Júlia: az ókortól egészen napjainkig, irodalmi és zenei művekben egyaránt, mindenütt felbukkan a tragikus sorsú szerelmesek története, akik csak a halálban lehetnek egymáséi. Verdi egyik legismertebb operája Aida, a rabszolgasorba vetett etióp királylány és Radamesz egyiptomi hadvezér tiltott szerelmének történetét tárja elénk gyönyörű áriákban és méltán híres kórustablókban.

Az egyiptomi alkirály színházat szándékozott építeni a Szuezi-csatorna megnyitásának ünneplésére, és nagy zenerajongó lévén 1869- ben Verdit kérte fel a nyitódarab megírására. A zeneszerző először elhárította a felkérést, és csak azután kezdett komolyan foglalkozni az ötlettel, miután elolvasta August Mariette francia egyiptológus és Camille du Locle levelét, amely szerint, ha őt nem érdekelné a felkérés, talán majd Gounod-t vagy Wagnert érdekelni fogja. Mivel Verdi mindkét zeneszerzőt riválisának tekintette, inkább aláírta a szerződést, és elkezdett dolgozni. Az Aidát nem volt könnyű eljuttatni a bemutatóig. 1870-ben Franciaország hadat üzent Poroszországnak és váratlan vereséget szenvedett. Ugyanez év novemberében Párizs, benne az Aida díszleteivel és jelmezeivel, ostrom alatt állt. Végül 1871. december 24-én Kairóban mutatták be az operát, mely hatalmas sikert aratott. Ezt követte 1871 februárjában a nem kevésbé zajos milánói siker. A hatalmas apparátust igénylő mű azóta is hódít az operaházak színpadán.

Ezzel az előadással a színház zenei vezetése folytatni szeretné a Turandottal megkezdett sort: olyan népszerű operákat láthat a közönség, amelyeket eddig még nem, vagy csak nagyon régen állítottak színpadra Debrecenben. A készülő előadás rendezője, Viktor Rizsakov, aki eddig két prózai előadással mutatkozott a debreceni publikumnak, ezúttal nagyszabású színpadi látomásban jeleníti meg a két szerelmes történetét.