Belépés csak a színház alkalmazottainak!
Próbatábla
A próbatábla megkintéséhez kattints ide . A heti munkarend megkintéséhez kattints ide . A színház belső működését szabályozó előírások megtekintéséhez kattints ide.
open close

Woyzeck, avagy a szédület karcolata

guest performances

A Jel Színház előadása

Woyzeck, avagy a szédület karcolataKezdetben volt a gyilkosság, amikor Káin megölte Ábelt, majd következett sorjában a többi eset, köztük az, amikor 1824-ben egy Woyzeck nevű lipcsei borbélylegény féltékenységből megölte kedvesét. Majd következett a bűnös kivégzése, amelyből egy újságcikk is született. A bíróság nem vette figyelembe a gyilkos beszámíthatatlanságát, ami szóbeszéd tárgyává tette a történteket, és egyszeriben mítosszá változtatta az ügyet. Ebből a mítoszból és az újságcikkből írta drámáját négy különféle változatban Georg Büchner, aki a négy változatot feltehetőleg vázlatnak szánta, és egy egységes, zárt drámai művé kívánta alakítani, ám a sors ezt nem tette lehetővé. Mindenesetre a mítosz valamint a fennmaradt Büchner-szövegek, amelyeket éppen töredékessége miatt a modern dráma egyik jelentős előfutáraként szokás manapság meghatározni, a XX. században számos színpadi és filmes adaptáció tárgyává váltak.
Nagy Józsefék előadásában, noha a mítoszt és az irodalmi anyagot tekintették kiindulópontjuknak, viszont egyetlen szó sem hangzik el, vagyis az előadás a szöveget képekké illetve képek folyamatává, akciókká alakította.
Bicikliversenyről Büchner nem ír, ám drámájában több oldalról bemutatja azt az értelmetlen és kilátástalan küzdelmet, amelyet az előadásban az előre nem mozduló kerékpárok tekerése érzékeltet. Az alma belsejében vacsora közben véletlenül megtalált gyűrű sem a drámaíró ötlete. Az előadás hősei e gyűrűből jönnek rá arra, hogy Marie megcsalta a főhőst. A megcsalatás felismerése viszont az előadásban is ugyanolyan hangsúlyos és drámai, mint az irodalmi változatban.(Biciklis kép) – írja Várszegi Tibor.

Egy tragikus, mégis humorral feldolgozott történet, vagy még inkább groteszk képek egymásutánisága. Nagy számára a drámai szituáció az elsődleges, a formai kutatás csak azután jön, noha a kontakt-tánc, a japán butoh, a pantomim, s más különleges technikán “edződött” társulat formai szempontból sem épp utolsó. Aki ráérez az előadás különös, fanyar humorára, remekül fog szórakozni, s közben észrevétlenül elgondolkodik az emberi kiszolgáltatottságról.
Az irodalom mindig fontos ihlető forrás volt Nagy József számára: Kafka, Bruno Schultz, Beckett, Michaux… Sorolhatnánk. De van egy hazai költő-barát, Tolnai Ottó, akivel kölcsönösen hatnak egymás művészetére. Tolnai versei megjelennek vizuális nyelvi fordításban Nagy több előadásában is (Orfeusz létrái, Habakukk-kommentárok), a koreográfus alakja pedig felbukkan a költő verseiben. Egyikük versben táncol (a rózsaszín flamingóval például), a másik a táncban versel, mert mi ez, ha nem költészet.

„Mi marad a Woyzeck-ből? Semmi – semmi, kivéve Büchner művének rejtélyét, amelyet Nagy csodálatos módon megőriz: a látomás, a gyötrelem, a gyilkosság. A természet alantas parancsai, amelyek az embert egy fájdalmas bábuvá alacsonyítják le. A balsors atavizmusa. A végzetszerű szakadék.”

FrédéricFerney, Le Figaro
Az előadás elnyerte a közönségdíjat a 32. BITEF Fesztiválon (Belgrád, 1998), és az Oroszországban bemutatott legjobb külföldi előadásnak kijáró Arany Maszk-díjat (2002) Moszkvában.

Az előadást 1994 márciusában mutatták be először a Theatre National de Bretagne-ban, Franciaországban. Azóta több mint 200 alkalommal játszották világszerte.

Egyelőre ennek az előadásnak nincs kitűzött időpontja.

Photo Gallery

Fotó: Somlósi Lajos

cast

Büchner – Woyzeck című drámájának szabad adaptációja

Bicskei István
Dénes Döbrei
Francia Gyula
Péter Gemza
János Mercs
Nagy József
Varga Henrietta

 

Music
RáczAladár

Díszlet és jelmez
Nagy József

Díszletkivitelezés
Dobó László

Jelmezkivitelezés
Aleksandra Pešić

 

Directed by
Nagy József

 

Az előadás hossza: 60 perc, szünet nélkül.

Ez a weboldal sütiket használ a felhasználói élmény javítása érdekében.